{"version":"1.0","provider_name":"Kiss T. Anna","provider_url":"https:\/\/kisstanna.cafeblog.hu","author_name":"Kiss T. Anna","author_url":"https:\/\/kisstanna.cafeblog.hu\/author\/kiss_t_anna\/","title":"K\u00e9khatty\u00fa","html":"<p style=\"text-align: justify\">Sz\u00f3val ilyen \u00e9rz\u00e9s az, amikor az ember sz\u00e1mot vet, d\u00f6nt \u00e9s \u00faj utakra indul. Megk\u00f6nnyebb\u00edt\u0151 \u00e9s var\u00e1zslatos \u00e9s f\u00e9lelmetes. Ez mind egy\u00fctt. \u00daj \u00fat. De milyen hossz\u00fa \u00e9s kanyarokkal teli volt, am\u00edg id\u00e1ig eljutottam! Hogy \u00fajra j\u00e1rjak. Most m\u00e1r m\u00e1sk\u00e9nt, m\u00e1shol, m\u00e1sokkal. Nem az\u00e9rt olyan k\u00fcl\u00f6nleges ez, mert a sz\u00f3 val\u00f3di \u00e9rtelm\u00e9ben k\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1ltam volna r\u00e1 kor\u00e1bban. J\u00e1rni k\u00e9pletesen is lehet \u00e9s nem lehet. Az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy bel\u00fcl mit \u00e9s hogyan \u00e9l\u00fcnk meg. Hogy mit k\u00e9pzel\u00fcnk magunkban, magunkr\u00f3l \u00e9s a k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekr\u0151l. Ezen m\u00falik, hogy f\u00e9l\u00fcnk-e \u00faj \u00fatra l\u00e9pni. Mert f\u0151k\u00e9nt az akad\u00e1lyokat k\u00e9pzelj\u00fck magunk el\u00e9, pedig azok akkor m\u00e9g ott sincsenek. Vagy mert nem \u00e9rezz\u00fck magunkban az er\u0151t az ismeretlennel szembes\u00fclni. \u00c9s ez csak p\u00e1r apr\u00f3 momentum azok k\u00f6z\u00fcl, amelyek akad\u00e1lyozhatnak benn\u00fcnket a tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1sban \u00e9s a cselekv\u00e9sben. Reg\u00e9nyek \u00e9s tanulm\u00e1nyok hossz\u00fa sor\u00e1t lehetne \u00edrni ezekr\u0151l a dilemm\u00e1kr\u00f3l, amelyekkel meg kell k\u00fczdenie mindenkinek miel\u0151tt \u00faj \u00fatra l\u00e9p.<\/p>\r\n<p style=\"text-align: justify\">Minek mindig a m\u00faltba n\u00e9zni, amikor tekinthet\u00fcnk el\u0151re is? A perspekt\u00edva el\u0151tt\u00fcnk \u00e9s nem a h\u00e1tunk m\u00f6g\u00f6tt van.<\/p>\r\n<p style=\"text-align: justify\">K\u00e1r, hogy ezt senki nem mondja meg nek\u00fcnk ilyen egy\u00e9rtelm\u0171en \u00e9s ny\u00edltan. K\u00e1r, hogy erre nek\u00fcnk, magunknak kell r\u00e1j\u00f6nn\u00fcnk, hossz\u00fa \u00e9s f\u00e1jdalmas tapasztalatokon \u00e1t. K\u00e1r, mert ilyenek vagyunk mi emberek, nem szeret\u00fcnk szenvedve \u00e9lni. Ugyanakkor nagyszer\u0171 aj\u00e1nd\u00e9ka is a sorsnak ez a k\u00e9nyszer, mert \u00e1ltala tanuls\u00e1gos utaz\u00e1st tehet\u00fcnk legm\u00e9lyebb r\u00e9tegeinkben, hogy felhozzunk magunkb\u00f3l megannyi gy\u00e9m\u00e1ntot, amelynek a megl\u00e9t\u00e9r\u0151l \u00e1lmodni sem mert\u00fcnk volna. Az ember hajlamos a saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9keit lekicsinyelni, hiszen nem igaz\u00e1n l\u00e1tja viszonylagoss\u00e1g\u00e1ban m\u00e1sok k\u00edn\u00e1lat\u00e1hoz m\u00e9rten. S ha m\u00e9g ehhez olyan k\u00f6rnyezetben \u00e9li a mindennapjait, ahol ink\u00e1bb az a norma, hogy min\u00e9l figyelmesebben \u00e9s alaposabban szembes\u00edts\u00fck a m\u00e1sikat saj\u00e1t t\u00f6k\u00e9letlens\u00e9geivel, m\u00e1ris elvesz\u00edtett\u00fck minden eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6nbizalmunkat. S m\u00e9g j\u00f3, ha nem es\u00fcnk azonnal \u00e1ldozat szerepbe. \u00c1ltal\u00e1ban az\u00e9rt ahhoz sokat \u00e9s kem\u00e9nyen kell dolgoznunk. De \u00f6nsorsront\u00e1sban mi, a F\u00f6ldnek ezen a fel\u00e9n, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hat\u00e9konyak vagyunk. K\u00fcl\u00f6nben hogyan is \u00edrn\u00e1m ezeket a sorokat \u00e9ppen \u00e9n.<\/p>\r\n<p style=\"text-align: justify\">T\u00e1volr\u00f3l n\u00e9zve egy sikeres \u00e9let utols\u00f3 \u00e9vtizedeit \u00e9lem, s b\u00e1r a hull\u00e1mhegyek mellett voltak m\u00e9lypontok is az \u00e9letemben, \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben szerencs\u00e9snek mondhatn\u00e1m magam. Sokat el\u00e9rtem az \u00e9letemben, amit rem\u00e9lni sem mertem, amikor elindultam a p\u00e9csi elit gimn\u00e1ziumb\u00f3l, egy\u00e1ltal\u00e1n nem elit csal\u00e1di h\u00e1tt\u00e9rrel. Pedig nagyon elsz\u00e1nt voltam m\u00e1r akkor is. Kil\u00f3gtam mindenf\u00e9le sorb\u00f3l, mindig f\u00e9ny\u00e9vekre el\u0151r\u00e9bb j\u00e1rtam mint a k\u00f6rnyezetem. M\u00e1r kor\u00e1n tanulm\u00e1nyozni k\u00e9nyszer\u00fcltem a konfliktuskezel\u00e9st. Ki gondolta volna, hogy valamikor, p\u00e1r \u00e9vtized m\u00falva, \u00e9ppen kr\u00edzis menedzser leszek \u00e9s eg\u00e9sz New York-ig szaladok majd, hogy ezt j\u00f3l megtanuljam? A mai szememmel n\u00e9zve az otthon vil\u00e1g\u00e1ban ink\u00e1bb csak azt a technik\u00e1t kellett eredm\u00e9nyesen begyakorolnom: hogyan \u00e9lhetem t\u00fal a sz\u00e1mtalan ellenvet\u00e9st, amivel fogadt\u00e1k az amb\u00edci\u00f3imat. Hiszen nagy volt az \u00e9n \u00e1lmom! \u00dajs\u00e1g\u00edr\u00f3 akartam lenni, a vil\u00e1g dolgaival foglalkozni k\u00fclpolitikusk\u00e9nt \u00e9s mindezt saj\u00e1t szavaimmal elmondani egy mikrofonba.<\/p>\r\n<p style=\"text-align: justify\">R\u00e1di\u00f3s, k\u00fclpolitikai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3. De sz\u00e9p \u00e1lom!<\/p>\r\n<p style=\"text-align: justify\">\u00c9s siker\u00fclt!<\/p>\r\n<p style=\"text-align: justify\">\u00c9s amikor 24 \u00e9ves koromra diplom\u00e1kkal, k\u00f6zt\u00fck az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i oklev\u00e9llel teljes\u00fclt, ott \u00e1lltam ki\u00fcr\u00fclt l\u00e9lekkel, s nem tudtam: most\u00a0 hogyan tov\u00e1bb? Akkor most m\u00e1r \u00e9letem v\u00e9g\u00e9ig minden nap be fogok menni a r\u00e1di\u00f3ba, olvasom a k\u00fclpolitikai h\u00edreket \u00e9s \u00edrom az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket olyan orsz\u00e1gok, t\u00e9rs\u00e9gek, helyzetek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l \u00e9s sz\u00e1momra idegen emberek \u00e9let\u00e9r\u0151l, akikkel val\u00f3sz\u00edn\u0171leg soha \u00e9letemben nem fogok tal\u00e1lkozni? Milyen elkeser\u00edt\u0151, igaz?!<\/p>\r\n<p style=\"text-align: justify\">Hogy mekkor\u00e1t t\u00e9vedtem!<\/p>\r\n<p style=\"text-align: justify\">Hiszen nem sokkal k\u00e9s\u0151bb megny\u00edlt a vasf\u00fcgg\u00f6ny \u00e9s elj\u00f6tt az a vil\u00e1g, amire lelkemben mindig is v\u00e1gytam: hogy sz\u00e1mba vegyem az \u00e1lmaimat \u00e9s megmutathassam v\u00e9gre mindenkinek, aki nem hitt bennem: igenis van \u00e9rtelme nagyot \u00e1lmodni, ha tenni is k\u00e9sz \u00e9rte az ember. \u00c9n pedig k\u00e9sz voltam r\u00e1.<\/p>\r\n<p style=\"text-align: justify\">A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedek \u00fagy elsz\u00e1lltak mint a sas, ha \u00fatnak indul valahov\u00e1. \u00c9s \u00e9n mindig sas szerettem volna lenni. \u00dagy sz\u00e1rnyalni, mint ez a csodasz\u00e9p, b\u00fcszke mad\u00e1r, s olyan messzire is jutni. Mindig elv\u00e1gy\u00f3dtam, mindig valami m\u00e1sra v\u00e1gytam mint amit \u00e9ppen \u00e9ltem. Azt hiszem, csak \u00fagy \u00e1tsuhantam az eddigi \u00e9letemen. \u00c1m m\u00e9g egy sas is meg kell, hogy tapasztalja a m\u00e9lyrep\u00fcl\u00e9st, m\u00e9g \u0151 is elv\u00e9theti n\u00e9mely sz\u00e1rnycsap\u00e1s\u00e1t. Velem is megt\u00f6rt\u00e9nt. A sz\u00e1rnyal\u00f3 magass\u00e1gokb\u00f3l a pokol legm\u00e9lyebb bugyr\u00e1ba ker\u00fcltem. Megtanultam a leck\u00e9t. T\u00fal\u00e9ltem. \u00c9s azt hittem, ann\u00e1l rosszabb m\u00e1r nem j\u00f6het egy ember \u00e9let\u00e9ben. T\u00e9vedtem.<\/p>\r\n<p style=\"text-align: center\">Egy tal\u00e1lkoz\u00e1s m\u00e9g h\u00e1tra volt az \u00e9letemben, ami sokat lend\u00edtett a szellememen, de ami minden hitet \u00e9s bizalmat ki\u00f6lt bel\u0151lem, amit egy m\u00e1sik ember ir\u00e1nt csak t\u00e1pl\u00e1lhat valaki. A tov\u00e1bbiakban err\u0151l sz\u00f3l ez a t\u00f6rt\u00e9net. Hab\u00e1r azt m\u00e9g magam sem tudom, hogy mi lesz a v\u00e9gkimenetele. Az angol azt mondan\u00e1: folyamatos jelen. Igen.<a href=\"https:\/\/kisstanna.cafeblog.hu\/files\/2016\/12\/cropped-KEKHATTYUkristaly-1.jpg\"><img class=\"size-medium wp-image-65 aligncenter\" src=\"https:\/\/kisstanna.cafeblog.hu\/files\/2016\/12\/cropped-KEKHATTYUkristaly-1-300x300.jpg\" alt=\"cropped-KEKHATTYUkristaly-1.jpg\" width=\"300\" height=\"300\" \/><\/a>K\u00e9p: K\u00e9khatty\u00fa<\/p>","type":"rich"}