Ez az írás már fölkerült a Facebook oldalamra, de arra gondoltam, hogy itt szélesebb körhöz is eljut, s esetleg hasznos lehet valaki számára. Tervezem, hogy a digitális világgal kapcsolatos gondolataimat itt is megosztom az érdeklődőkkel.
Tehát a Mafiaboy-történet:
A Mafiaboy álnév mögött annak idején egy 15 éves fiú rejtőzködött, aki sikeresen megbénította a világ legjobbnak tartott számítógépes rendszereit. Személye akkor vált ismertté, amikor az azóta legendássá vált támadást intézte az éppen vezető webszolgáltató, a yahoo.com ellen. A dolog úgy történt, hogy a szokásos napi néhány millió helyett egy bizonyos napon, helyi idő szerint 10 óra 20 perckor, meglepő módon milliárdok próbálták elérni a yahoo.com webhelyet. Mindegyik “felhasználó” pontosan ugyanabban a pillanatban lépett be az oldalra, s egyikük sem valamilyen praktikus ok miatt tette ezt éppen akkor, hanem csupán azért, hogy a számítógépek kódolt nyelvén azt közölje: “Igen, hallottalak téged!” Csakhogy a Yahoo! nem mondott semmit. Viszont számítógépei százai csak azzal voltak elfoglalva a következő órákban, hogy ezeknek a “szellemeknek” válaszoljanak. Ahelyett, hogy kiszolgálták volna a yahoo.com valós látogatóit, akiket nagyon is hétköznapi dolgok érdekeltek volna: az e-mail-jeik, a repülőjáratok menetrendje, egy film címe… stb. Mindenki összehangolt hacker támadásra gyanakodott. Olyan hackerekére, akik kihívásnak tekintették a köztudottan jó biztonsági rendszerek feltörését, így a Yahoo! rendszerét is. Vélhetően ezért árasztották el másodpercenként hatalmas mennyiségű adattal a számítógépeit, amelyek ezeket már nem voltak képesek kezelni. Legnagyobb meglepetésre az FBI nyomozói nem egy terrorista szervezethez jutottak el, hanem egy kanadai tizenéves fiú, Mafiaboy kicsiny szobájába. Ő volt az, aki sikeresen megbénította a világ legjobb számítógépes biztonsági szakértőivel rendelkező milliárdos társaság számítógépes rendszerét. Még a lebukása módja is jellemzi a képtelen helyzetet: egy internetes chat szoba lehallgatásakor figyeltek fel a hatóságok a fiúra, aki újabb lehetséges célpontok iránt érdeklődött… Barabási-Albert László, neves amerikai-magyar hálózatkutató felteszi a kérdést “Behálózva” című könyvében: ki ez a fiú valójában? Netán ő korunk Dávidja, aki a legszerényebb otthoni számítógépes csúzlival felfegyverkezve legyőzte a hálózatok világának Góliátját? Hozzá teszem, lehetne akár egy kis amatőr is, aki ösztönösen jól rakta össze az interneten egyébként bárki számára elérhető információkat, zombi programokat, s így “kilőtte nyilait” a szélrózsa minden irányába. S eltalálta a Yahoo! gyenge pontját. Valószínűleg egyik sem. Mindig is voltak (és lesznek is) olyan “számgépesek”, akik kihívásnak érzik majd szétrombolni, amit más fölépített. Voltak korok, amikor ezt építményekkel tették, később a gépekkel, az utóbbi húsz évben például szoftverekkel, intelligens számítógépes rendszerekkel. Azért a történet többre figyelmeztet, mint hogy vigyázz: a számítógépek világa is veszélyes. Nem csak a 4-es, 6-os villamoson lophatnak meg, hanem a saját lakásodban, a táskádban vagy a zsebedben is – anélkül, hogy egyetlen kéz is behatolna ilyen formában az intim világodba. Elég, ha elér hozzád az adatkábel, a rádiójel vagy a szatellitek reléje. Nem nehéz levonni a következtetést, hogy ha a világ akkor legbiztonságosabbnak tartott számítógépes rendszerével megtörténhetett ez, akkor a te kis mobilizált készüléked igazán nem lehet akadály. Ha valaki rossz szándékkal közeledik. S mindig lesz , aki azzal közeledik. Ezért legyél felkészült! Itt folytatjuk.
Kiss T. Anna
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: